2010. június 4., péntek

Párkapcsolati feszültségek

A szülés után, amikor egy párkapcsolat hirtelen családdá válik, nos ez sok feszültséggel jár. Mind az anyában belül, mind a kapcsolataiban... a párkapcsolatában leginkább. Most egy kicsit vegyük górcső alá ez utóbbit. A párkapcsolati feszültségek nem kisebb dolognak lehetnek kiváltó okai, mint például a gyermek betegségének is. Természetesen ez egy igen szélsőséges végkimenetel, de azért nem árt, ha ezt az információt is elraktározzuk valahol mélyen.
Ennél persze sokkal árnyaltabb problémákat vet fel, ha valami nem stimmel a párkapcsolatunkban, ami az egyik legfontosabb színtere mindennapjainknak, bár ebben az időszakban kicsit háttérbe szorul . Ezért mindenképpen arra érdemes törekednünk, hogy ezek a feszültségek mihamarabb felszínre kerüljenek, ami általában már fél megoldás. Ha magunkban el tudjuk rendezni az is jó, de tudnunk kell a határvonalat a "lenyelem" és a valódi "meg tudom oldani" között. Ha sokszor becsapjuk magunkat, abból előbb utóbb robbanás lehet, ami viszont senkinek és semminek nem tesz jót, és az egészben az a legrosszabb, hogy még magát a problémát sem oldja meg.
Egy tipikus ilyen feszültségforrást hadd emeljek ki. Apa egész nap dolgozik, anya otthon van a babával. Munkaidő végén apa hazaér, anya megkönnyebbülve adja rögtön kezébe a gyereket, hogy oké, akkor ő már dolgozott egész nap, most jöjjön apa, és lássa el ő a babát a nap hátralévő részében.
Így lesarkítva ezt az esetet jól lehet látni, hogy mik azok a tévedési pontok, amiken el lehet csúszni. Attól, hogy apa nem volt otthon egész nap, még nem jelenti, hogy nem is dolgozott! Ő is egy munkanap után tér haza, és nem biztos, hogy annak örül legjobban, ha teljes körűen át kell venni az anya-szerepet. Ha ezt sokszor eljátsszuk, nem beszélünk róla, csak elvárjuk, hááát előbb utóbb a párunk nem szívesen veszi munka után rögtön az irányt hazafelé... és ezt mi nagyon nem akarjuk, tehát tegyünk ellene!, de ne elfojtással. Fogjuk fel inkább úgy a nap hátralévő részét, hogy most már lehet osztozni a baba körüli teendőkben, ami valljuk meg, nagy könnyebbség. Ha néha eluralkodna rajtunk mégis az, hogy igenis kóstoljon bele apa is abba, ami Neked napi 24 órában, heti 7 napban a feladatod, akkor meg kell ezt neki mondani. És akkor egy kis időre rá is bízhatod a babát, és elmehetsz egy bevásárlásra, egy futásra, mindegy hova, csak ahol ki tud szellőzni a fejed... és ha ezt megkapod, hazaérve már másképp fogod látni a helyzetet. Ha van egy lélegzetvételnyi időd arra, hogy megpróbáld más szemszögből megnézni az éppen adott problémádat, lehet, hogy rögtön találsz rá megoldást, és ez már elég ahhoz, hogy ne maradjanak olyan tüskék, amik lassan egy feszült helyzethez vezetnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése